Karácsonyi ételek
Európában, az amerikai és ausztrál kontinensen is a karácsony a
legszentebb, legmeghittebb ünnep. Az ajándékozási és az étkezési
szokások azonban országról országra különbözőek.
Lengyelországban érdekes szokás dívik. Az ünnepi vacsorát ostyával
kezdik, amely a kenyeret szimbolizálja, majd 12 fogásos vacsora
következik a 12 apostol tiszteletére. Ilyenkor különféle halakat,
céklalevest, hideg töltött tojást szolgálnak fel. Az ünnep gasztronómiai
fénypontjának a halleves számít, amelynek mágikus erőt tulajdonítanak.
Svédországban szenteste füstölt sonkát esznek sárgarépa- és
zöldborsópürével, majd az elmaradhatatlan Lutfisk, a vajas-hagymás
pácolt ponty következik. A böjtösnek nem mondható szentesti vacsorát
valóságos ételorgia követi december 25-én és 26-án.
Németországban december 24-én hal legfeljebb előételként kerül a fehér
damaszttal megterített asztalra. Az ünnepi menü általában négyfogásos,
az első hideg előétel (többnyire kaviár pirítóssal, vagy kagylóból,
rákból készült saláta). Ezután általában húsleves következik, majd
liba-, esetleg kacsasült. A sültet párolt zöldségekkel, káposztával vagy
gyümölccsel körítik. A desszert is kiadós: mogyorós vagy csokoládés
torta zárja a menüsort.
Franciaországban december 24-én érkezik a Mikulás, akkor kell a csizmát
az ablakba tenni. Itt egyébként egyáltalán nem vallásos jellegű az
ünnep, 24-e munkanap. Este vagy otthon eszik a család vagy étterembe
megy, ahol sokan táncra is perdülnek. A tulajdonképpeni ünnep 25-e,
amikor az ott is csemegének számító libamájat fogyasztják. A franciák
híres karácsonyi süteménye a buche de noel, amit mi egyszerűen
csokoládés fatörzsnek ismerünk.
Skandináviában akár 38 fogásos karácsonyi vacsora is elképzelhető az
egyébként gasztronómiailag is puritán népeknél. Ennek eredete abba a
korba nyúlik vissza, amikor a parasztok és halászok az év minden napján
heringet és bogyókat ettek. A család egyetlen libáját vagy kacsáját
karácsonyra tartogatták. A történelmi múlt mai maradványa, hogy az év
legnagyobb ünnepén csak a legjobb minőségű, különleges ételek és italok
kerülhetnek az asztalra, leggyakrabban hideg büfé, azaz svédasztal
formájában. Utána elmaradhatatlan a habos tejberizs, amibe egy szem
mandulát rejtettek. Aki megtalálja, ajándékot kap. Ez a kedves, és
gyerekek számára izgalmas szokás egész Skandinávia-szerte dívik.
Olaszországban nincs egységes menü, az ünnepi étkek tájanként,
tartományonként változnak. Északon a vadat és a szárnyasokat részesítik
előnyben, Veneto tartományban pulykát vágnak és polentával körítik a
pecsenyét. Nápolyban elmaradhatatlan a Roccocco-keksz, egy mandulából
készült kemény sütemény, amelyet a híres vörösborba, a Lacrima de Gesuba
(Jézus könnyei) mártogatnak.
Buche de Noel /karácsonyi fatörzs/
Hozzávalók 12 szelethez:
A tésztához: 6 evőkanál cukor, 6 tojás, 3 evőkanál kakaó, 6 evőkanál rétesliszt, 3 evőkanál rum, késhegynyi szódabikarbóna
A krémhez: 15 dkg cukor, 3 tojás, 3 evőkanál kakaó, reszelt narancshéj, 20 dkg vaj
Elkészítés: A cukrot a tojássárgájával és a szódabikarbónával habosra
keverjük, majd beledolgozzuk a kakaót, a lisztet, végül óvatosan
belevegyítjük a kemény habbá vert tojásfehérjét is. A masszát akkora,
sütőpapírral kibélelt sütőlemezre öntjük, hogy ujjnyi vastag tésztát
kapjunk. Kb. 10 perc alatt megsütjük. Tiszta ruhára borítjuk, a papírt
lehúzzuk róla és rummal meglocsoljuk. A ruha segítségével többször ki-be
tekerjük. Felcsavarva hagyjuk kihűlni. A krémhez a cukrot a tojással és
a kakaóval habosra verjük, narancshéjjal ízesítjük, majd gőz fölött
sűrű krémmé keverjük. Langyosra hűtjük és kikeverjük a puha vajjal. A
szétnyitott piskótatekercset megkenjük a krém felével, összetekerjük,
majd kívül is bevonjuk a kakaókrémmel. A krémet villával berovátkoljuk,
hogy „fakérget” kapjunk. Szeletelés előtt legalább 8 órára
hűtőszekrénybe helyezzük.
forrás: mindmegette